Kölcsey Ferenc és a reformkor; irodalmi vonulatok: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - YouTube
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit, nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak. A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Azt nem tudjuk, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához, még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek, de filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.
Kölcsey egyik leggyakrabban idézett írása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1837). A mű klasszikus emléke a magyar "hagyaték-irodalomnak", melynek első darabja Szent István Intelmei. Kölcsey unokaöccse számára írt szellemi-erkölcsi testamentuma a reformkor minden nagyságának hitvallása lehetne. A költő-író politikus e művében fogalmazza meg legtisztábban azokat a szellemi és erkölcsi értékeket, melyek egész életét, tevékenységét meghatározták. Ebben az értékrendben az első helyen a haza szolgálata és felemelése áll. A nyilvánvalóan tanító-nevelő célzatú pedagógiai írás egy modern, liberális, demokratikus szellemiségű gondolkodó útmutatása. A mű István Intelmei mellett, antik mintákra (Iszokratész, Cicero) épül. Nyelvi-stiláris sajátosságaira is az ókori példák hatottak: hosszú körmondatok, szentenciaszerű megfogalmazások, tételes szerkesztésmód. Kölcsey is a Mi a legfőbb jó? kérdésére keresi és adja meg a választ művében. Ismertebb epigrammáihoz, beszédeihez hasonlóan két dolgot emel ki az értékek világából: az erkölcsöt (erény) és az alkotó cselekvést.
: Czeglédi László, Mizera Tamás, Verók Attila, Líceum Kiadó, Eger, 96-121, 2017. ISBN: 9786155621420 Bényei, M. : A fejezet tanulmányai elé: doktoranduszok kutatásaiból. In: Valóságos könyvtár - könyvtári valóság: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2016. : Kiszl Péter, Boda Gáborné Köntös Nelli, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest, 213-215, 2017. ISBN: 9789632848426 Bényei, M. : A könyvtári dokumentumok és a helytörténeti kutatás mai lehetőségei. 26 (9), 16-20, 2017. : Buzinkay Géza szintézise: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig: [Könyvismertetés]. 26 (5), 43-46, 2017. (Ismertetett mű: Buzinkay Géza. -A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig /Budapest: Wolters Kluwer, 2016548 p. )
Kölcsey Ferenc Emlékház - Álmosd Cím: 4285, Álmosd Kölcsey utca 25. Telefonszám: (52) 388-078 Nyitva tartás: Igény szerint Válassz nyelvet: magyar