Horváth Péter János ismertette, hogy a hazai gázfogyasztás nem csökkent. Bár az ipari gázkereslet mérséklődött, de ezt kompenzálta a lakossági fogyasztás és a gáztüzelésű erőművek felhasználása. Az elmúlt években jelentősen nőtt az átadott új lakások száma, az új épületekben pedig továbbra is a gázfűtést választották a leggyakrabban. A második negyedévben a pandémia miatt gyorsan terjedő otthoni munkavégzés is hozzájárulhatott a fűtési igények emelkedéséhez. A gáztüzelésű erőművek gázkereslete azért nőtt, mert a szén-dioxid-kvóták magas ára és az alacsony nagykereskedelmi gázárak miatt a termelésük versenyképesebbé vált, mint a lignit- és széntüzelésűeké – fejtette ki. A MEKH elnöke elmondta: az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások évek óta megbízható forrásai a hazai ellátásnak. Idén őszre elkészül a szerb-magyar határkeresztező vezeték, amelyen keresztül a hazai kereskedők hozzáférhetnek a Török Áramlaton Európába érkező gázhoz is. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy a horvátországi LNG-terminál és a Török Áramlat beruházás miatt a horvát piacnak a jövőben sokkal kevesebb orosz gázra lehet szüksége Magyarországon keresztül, ráadásul a szerb és a bosnyák piacra történő orosz gázszállítások sem érintik majd Magyarországot.
Egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag jól járnak azok a szegényebb térségekbe született emberek, akik a jobb keresetek reményében gazdagabb országokban vállalnak munkát. Eran Yashiv izraeli egyetemi kutató ezzel kapcsolatos friss tanulmánya az Izraelben dolgozó palesztinok példájából legalábbis ezt a következtetést vonta le. Igaz ugyan, hogy a bevándorlók termelékenyebben, tehát több pénzért dolgozhatnak a fejlettebb országban, ám ezt a fizetéstöbbletet ellensúlyozza, hogy többnyire a hazaihoz képest alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat kapnak - tehát lehet, hogy hosszabb távon mégiscsak jobban járnak, ha otthon maradnak. Tovább olvasom