A gyermek jólléte, jó iskolai eredményei érdekében a szülőknek érdemes egyensúlyt kialakítani az érzelmi odafordulás és a szabályok, követelmények (kontroll) között. A szabályok, követelmények felállítása és az érzelmi viszony alapján, a szakirodalom négy különböző típusú szülői-nevelési stílust különböztet meg: Az úgynevezett irányító (hiteles) szülői nevelési stílust gyakorló szülők gyermekei jobb tanulmányi eredményeket produkálnak, lelki fejlődésük harmonikusabb, és kevesebb viselkedési probléma fordul elő náluk. Ugyanezek a pozitív jellemzők igazak a stabil önbecsülésű gyermekekre. A kisgyermekkori és serdülőkori önbecsülés kialakulásának öt legfontosabb forrása: külső megjelenés sportképességek népszerűség a baráti társaságban viselkedésbeli megfelelés (megbízhatóság, fegyelmezettség) iskolai eredmények A gyermek önbecsülésének kialakulásának fent említett forrásait a szülők szintén segíthetik, hiszen kezdetben például az ő feladatuk, hogy foglakozzanak a gyermekük ápolt megjelenésével (tiszta, megfelelő méretű öltözet), közérzetével (pl.
Ha azt látjuk, hogy a megoldás meghaladja gyermekünk erejét, vagy szorongás jeleit látjuk rajta, lépjünk közbe! Mutassuk ki feltétel nélküli szeretetünket, és szánjuk időt gyermekünkre. Annak érdekében, hogy gyermekünk többnyire elégedett legyen magával, próbáljuk dicsérettel és jutalmazással megerősíteni pozitív viselkedését! Tanúsítsunk megértést gyermekünk hibái iránt, ne legyenek túlzott elvárásaink! Lássuk be, hogy nekünk is vannak hibáink, adott esetben kérjünk bocsánatot! Gyermekünkkel közösen is dolgozhatunk a rossz tulajdonságok leküzdésén. Fegyelmezési, büntetési eszközeink a gyermek által elkövetett kihágásai súlyának megfelelőek legyenek! Felhasznált irodalom: Christophe André, Francois Lelord - Önbecsülés: önszeretet, önkép, önbizalom, Park Kiadó, Budapest, 2013 Marianna Csóti - A gyermek társas készségeinek fejlesztése - Kapcsolatok - kommunikáció - önbecsülés, Pro Die Kiadó, Budapest, 2006 Marianna Csóti - Gyermekkori szorongás, iskolafóbia, pánikrohamok, Pro Die Kiadó, Budapest, 2006 Maarit Johnson - Önbecsülés és alkalmazkodás, ELTE Eötvös K., cop.
2008 Kádár Annamária - Kerekes Valéria- Mesepszichológia a gyakorlatban - Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban, Kulcslyuk Kiadó, 2017 N. Kollár Katalin, Szabó Éva - Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest, 2004 Gael Lindenfield – Önbecsülés, Útmutató az önbecsülés kifejlesztéséhez és az érzelmi hegek gyógyításához lépésről lépésre, 2002 Szerző: Röser Adél, Vincze Viktória Fotó: Főfai Alexandra
A véradást 69-en, az életmód tanácsadást 95-en választották. Az EFI-Esték sorozat szombati vendége Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője volt, aki előadást tartott A járvány, és ami utána következik címmel. Az eseményen 150 fő jelent meg. Megállapítható, hogy Kiskunfélegyháza lakossága nyitott az egészségértés, egészségtudatosság érdekében szervezett programok iránt. Szívesen csatlakoznak az Egészségfejlesztési Iroda által szervezett sporteseményekhez, de a pszichológiai tanácsadás lehetőségét és fontosságát is egyre többen ismerik fel. Az Egészségnap gyakorlati megvalósítói voltak a kiskunfélegyházi Egészségfejlesztési Iroda munkatársai, a Kiskunfélegyházi Védőnői Szolgálat dolgozói, az Egészséges Félegyházáért Egyesület tagjai, a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársa, valamint önkéntes középiskolás diákok. A program az Európai Unió támogatásával, az Új csillag születik – Komplex környezet-és egészségfejlesztési program Kiskunfélegyházán" elnevezésű, TOP-5. 2. 1-15-BK1-00002 számú projekt és az EFOP-1.
Képgaléria Idén először egészségnapot tartott Kiskunfélegyházán az Egészségfejlesztési Iroda, a Kiskunfélegyházi Védőnői Szolgálat és az Egészséges Félegyházáért Egyesület szeptember 5-én, szombaton a Móra Ferenc Művelődési Központban. A rendezvényen lehetőség nyílt többek között jógázni, előadásokat meghallgatni testi és lelki egészség témakörben, állapotfelmérésen és kockázatbecslésen részt venni, valamint interaktív eszközök segítségével ismerkedni a dohányzás káros hatásaival. A már megszokottnak mondható egészséges ételek kóstolója sem maradhatott el. Tóth Katalin, az Egészségfejlesztési Iroda vezetője eredményesnek értékelte a napot. Mint elmondta, az elmúlt két évben nagy hangsúlyt fektettek a prevencióra, aminek idén ily módon látható az eredménye. A szűrővizsgálatok iránt mutatott érdeklődés és a megjelentek visszajelzései arról árulkodnak, hogy nagy szükség van a rendezvényre. Amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, évente több alkalommal is. A rendezvényt nagyon pozitív mutatókkal zárták: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tüdőszűrő busz szolgáltatását 142 fő vette igénybe, prosztata daganatszűrésen 70 fő, emlődaganat szűrésen 99 fő vett részt.
". A tanulói teljesítmény szempontjából az iskolai és órai légkör az egyik legfontosabb elem. Mi döntjük el tanárként, hogy milyen a hozzáállásunk. Gondold át, hogy diákként mit szerettél volna, hogyan tanítsanak? Hogyan valósíthatnád meg? Készíts jegyzetet és próbáld beépíteni az óráidba! Az egész rendszer szíve a pedagógus. Felfoghatjuk egy zárt ajtónak, egy börtönnek az osztálytermet, ahonnan legszívesebben menekülnénk, vagy használhatjuk a pedagógusi csodaeszközeinket, és az órák során alkothatunk, motivál hatunk és inspirálhatunk. A mi kezünkben van a kulcs, mi döntjük el, milyen pedagógusok leszünk. 🙂 Pedagógus varázspálcával a kezében Az élmény nem a tananyagból, hanem a tanár-diák kapcsolatból lesz. Készülhetünk szuper eszközökkel az órákra, de ha éppen a csapattal semmit nem lehet csinálni, akkor hiába ragaszkodunk az óratervünkben leírtakhoz. Ha úgy látod, hogy az osztály nincs a helyzet magaslatán, nyugodtan alkalmazz más eszközöket. Készülj S. O. S. tervvel! Természetesen meg kell tanítani az órai anyagot, de a szervezési formát és módszert mi választhatjuk ki.
Az természetes, ha az ember pozitív visszajelzésekre vágyik, de az, akinek túl alacsony a belső önbecsülése, gyakran a teljesítmény révén igyekszik kompenzálni a hiányt. Belőle sok esetben úgynevezett "kényszerteljesítő" lesz, akit hajt a vágy, hogy folyamatosan sikereket érjen el, ami azonban csak ideig-óráig növeli az önbecsülését, a kudarcoktól pedig könnyebben összeomolhat. Az önbecsülés kialakulása szorosan összefügg az éntudat kialakulásával, mivel annak lényeges összetevője. A gyermeket már három-négy éves korától foglalkoztatja társadalmi elfogadottsága, nyolcéves kora körül pedig eljut önmaga általános tudati megjelenítéséhez. Ekkor már képes arra, hogy különböző tulajdonságok, jellemvonások alapján megfogalmazza, ki ő, és meghatározza azt, amit érez. Az iskolai élet hatása az önbecsülésre Kutatások szerint minél magasabb egy gyermek önbecsülése, annál jobbak lesznek az iskolai eredményei. Más felmérések szerint a magas önbecsüléshez olyan pozitív magatartásformák társulnak, mint például a jövőben való bizakodás, a valósággal való tettre kész szembenézés, a társadalmi támogatás keresése.
A kormány minden lehetséges eszközzel támogatja a magyar családokat, hogy minél kevesebb terhet okozzon nekik a járványhelyzet – közölte Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, ennek érdekében tették elérhetővé tavaly ősszel a középiskolás tanulók és pedagógusok számára az ingyenes internetet, és ezért bővítettek ki most a lehetőséget az alapfokú köznevelési intézmények összesen közel 800 ezer diákjára és tanárára is. A kormány 2020 novemberében tette ingyenessé a veszélyhelyzet idejére a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásokat a digitális munkarendre átállt középiskolai pedagógusoknak és tanulóknak. A szolgáltatásra jogosultak, azaz az előfizetéssel rendelkező pedagógusok, diákok vagy a szüleik a szolgáltatóknál jelezhették a díjmentes lehetőség iránti igényüket – írta cikkében a Magyar Nemzet. A koronavírus-járvány harmadik hullámának megérkezésével, a fertőzés terjedésének lassítása érdekében újabb veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése vált szükségessé.
A lexikális tudást is feldolgozhatjuk csoportmunkában vagy páros munkában. Mi döntjük el, hogy a diákok milyen formában dolgozzák fel az órai anyagot. Természetesen fontos, hogy mi a kimeneti elvárás; az érettségire készülés során is tudjuk a módszereket ennek megfelelően hangolni. Ha megfelelően tájékozódunk a módszerek kapcsán, és használjuk a belső motivációnkat, kihasználhatjuk a tanulók érdeklődésének felkeltése és fenntartása érdekében a mozgásterünket / játékterünket. A továbbiakban néhány tippet osztunk meg veletek, amik mankónként szolgálhatnak a tanításotok során. A rogersi pedagógia egyik alappillére a hitelesség. Ha te önmagad vagy, akkor tudsz a legjobban segíteni másoknak, hogy önmaguk lehessenek. A szemléletmódot nem könnyű összehangolni a lexikális tudással, azonban nem lehetetlen. Mondjuk el bátran, hogy milyen témakört nem szeretünk, nekünk is nehezek lesznek a következő órák, de együtt végig kell csinálni, mert érettségire készülünk. 😊 Ha úgy reagálunk, hogy: "Hogy kérdezhetsz ilyet? "
De vajon hogyan élik meg a katedrán álló tanárok az órákat? Ha azt mondjuk, hogy a pedagóguspálya igen megosztó, azzal nem túlzunk. Azonban találkozhattunk már olyan pedagógussal, aki minden órán lelkesen és elhivatottan igyekezett átadni a tudást. A kisugárzása és megjelenése annyira magával ragadó, hogy azóta is melegséggel tölti el a szívűnket, ha eszünkbe jut. A legtöbb pedagógus nemcsak munkának tekinti a tanári pályát, hanem hivatásnak is. Milyen lehet a hozzáállása egy tanárnak, aki éveken / évtizedeken keresztül is lelkesen végzi a munkáját? Pedagógus a zárt ajtók mögött Egy világban, ahol válság ban van az oktatás, egyszerre inspiráló és nehéz tanít ani. Mindannyiunkban él egy kép arról, hogy milyen egy tanár. Ez a kép meghatározza, hogy akarunk-e tanítani, milyen oktatók szeretnénk lenni és hogyan bánunk a tanárokkal. Ha tanári pályán vagyunk, fontos a mentálhigiéné! Minden önismereti és fejlődés i folyamat. Ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban a pálya iránti lelkesedést, az önismeretünk fejlesztésére van szükség.