Bizonyos szakterületeken a hatóság a jogszabályok alapján kizárólag akkreditált laboratórium vagy szakértő által végzett mérés eredményét fogadja el, ilyen például: zajvédelem, munkahelyi zajexpozíció meghatározása Miről nyilatkozhat a szakértő a szakvéleményben? A szakértő a szakvéleményt mindig szakmailag megalapozottan, a szakmai előírásoknak és a tudomány fejlettségének megfelelően, a rendelkezésére álló információkat, tényeket gondosan mérlegelve készíti el. A szakvéleményben kizárólag a saját szakterületére vonatkozó (kompetenciájába tartozó) kérdésekben foglal állást, minden egyéb kérdésben felhívja a figyelmet az esetlegesen szükséges további bizonyítékok beszerzésére, más szakterületi szakértő bevonására. Hogyan lehet a magánszakértői vélemény független, ha a megbízó fizet érte? A szakértői törvény 52. §-ban rögzítetten a szakértőt a magánszakértői vélemény szakmai tartamával összefüggésben megbízója – a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó szabályaitól eltérően – nem utasíthatja.
§_ában foglaltak szerint igazságügyi szakértő kirendelésére került sor… A (4) bekezdés szerint a szakértőnek a perben felmerülő költségek viselésére a Pp. 187, §-a megfelelően irányadó. A fenti utaló szabály folytán a Pp. 187, §-ban foglaltak, vagyis az általános szabályok alapján kell határozni a szakértő díjának megállapításáról. Az elsőfokú bíróság a szakértőt xx. sorszámú végzésével, rendelte ki. Ez azt is eredményezte, hogy ettől az időponttól kezdve a szakértő díjának -és költségeinek megállapítására is az általános szabályok az irányadók. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a 3/1986. (II. 21. ) IM rendelet rendelkezéseire, azonban a Pp. 187, §-ra és a 2005. évi XLVII. torvény 17. is szakértői tevékenységet igénylő időráfordításként kellett értékelni a jelen esetben, hogy a szakértő S (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, azt a korábbi nemperes eljárásban általa adott szakvéleményt áttanulmányozta, hiszen – eleget téve a kirendelő végzésben foglaltaknak – azok megállapításaiból kiindulva határozta meg várható szakértői díját.
Használt autó vásárlása előtt valószínűleg keveseknek jut eszébe igazságügyi műszaki szakértő véleményét kikérni. Még akkor is több millió forint a tét, ha valaki nem tud új gépjárművet venni. Ahhoz pedig, hogy semmiképp ne érhesse kár a vásárlót, széleskörű műszaki ismeretekre lenne szükség. Mivel nem lehet mindenki autószerelő, érdemes felkeresni egy igazságügyi műszaki szakértőt vagy szakszervízt, így sok későbbi problémától kímélhetjük meg magunkat. Ha sosem hallott még gépjármű igazságügyi szakértői tevékenységről, akkor jó helyen jár. Ha pedig a szakvéleménnyel és a szakértő munkájával kapcsolatban vannak kérdései, cikkünkben ezekre is hasznos válaszokat talál. Ki lehet igazságügyi szakértő? Azt már első ránézésre megállapíthatjuk, hogy igazságügyi műszaki szakértő nem lehet akárki. Meghatározott képzettséggel kell rendelkeznie, természetesen a tapasztalat is hatalmas tőke ezen a területen. Emellett törvényben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie. Ahhoz, hogy valaki gépjármű- közlekedési műszaki területen végezzen szakértői tevékenységet, egyetemi szakmérnök vagy okleveles gépészmérnök képzettséget kell felmutatnia.
A megbízott a magánszakértői vélemény elkészítése során a tevékenységére irányadó szakmai szabályok betartásával, a tevékenységével érintett személyek – különösen megbízója – érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni. A megbízott szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani. Azaz a magánszakértői vélemény adásakor az igazságügyi szakértő pontosan ugyanazon elvek mentén, pártatlanul, a legjobb tudása szerint adja meg szakvéleményét, tartalmilag és szerkezetében nem különbözik egy perben adott szakvéleménytől. Hogyan kezeli a szakértő a tudomására jutott személyes adatokat? A megbízó hozzájárul, hogy a szakértő a magánszakértői vélemény elkészítése során rendelkezésére bocsátott, vagy tudomására jutott személyes adatokat a megbízás teljesítése céljából jogosult kezelni. A szakértőt a magánszakértői vélemény elkészítése során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a megbízó, a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújtható tájékoztatás.