Áfa Törvény 10 Számú Melléklete
- ⚙AKTIVÁLJA VAGY TÖLTSE LE A WINDOWS 10 ZÁR HÁTTÉRKÉPEKET - ÚTMUTATÓK
- Dr csabai grape vital vélemény
- Adó- és Vámértesítő- Adózási kérdések és határidők, NAV szakmai iránymutatások, jogszabályok értelmezése
- A számlaadat-szolgáltatás szabályai számlabefogadói oldalon – 1. rész
- Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során? (V. rész) - Adó Online
Ugyanez a helyzet például a reprezentációs költség számlákkal vagy a taxi számlákkal vagy a benzin számlával, tehát ezek sem szerepelnek az M lapon. 3) A telefonszámla, személygépkocsi bérleti díj számla Ha az adóalany a telefonszámla áfa tartalmának csak a 70%-át szerepelteti az áfa bevallás érdemi részében, attól függetlenül a számlában szereplő teljes áthárított adót fel kell tüntetnie az adott áfa bevallás M lapján. Az Áfa törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a számlában szereplő teljes áthárított adó összeget és adóalapot szerepeltetni kell az M lapon. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha például az adóalany személygépkocsit bérel és az 50%-os diktált levonási hányadot alkalmazza. Ilyenkor annak ellenére, hogy az áfa bevallás érdemi részében kizárólag az áthárított adó 50%-át szerepelteti, a teljes összeget fel kell tüntetni az M lapon. 4) Az arányosítással levont áfa szerepeltetése az M lapon Azokra az adóalanyokra is igaz, hogy a befogadott számla teljes adótartalmát és adóalapját szerepeltetniük kell a belföldi áfa összesítő jelentésben (M lap), akik az adóköteles tevékenységük mellett tárgyi mentes tevékenységet is végeznek, így az adott számla levonható áfa tartalmát az arányosítás szabályai szerint határozzák meg.
⚙AKTIVÁLJA VAGY TÖLTSE LE A WINDOWS 10 ZÁR HÁTTÉRKÉPEKET - ÚTMUTATÓK
telefonszámla vagy magáncélra is használt bérelt cégautó esetén), és akkor is, ha a számlán szereplő egyes tételek áfáját teljes mértékben levonhatja, míg másokét egyáltalán nem. Ami a különböző áfa-kulcsú tételek et illeti, az Áfa tv. nem írja elő azok elkülönített szerepeltetését az adatszolgáltatásban, és a kitöltési útmutatóból, valamint a honlapján közzétett tájékoztatókból megállapíthatóan az adóhatóság sem vár el a törvényben előírthoz képest több adatot. Ha tehát kapunk egy számlát, amin van egy 27%-os adómérték alá eső, 100. 000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy 5%-os áfa-kulcsú, 50. 000 Ft nettó értékű tétel, és a számla bármely tételéhez kapcsolódóan érvényesítünk levonási jogot, nem kell megbontani a számlát, hanem az M-02 lap "Adóalap" elnevezésű (c) oszlopába (100. 000+50. 000=) 150 ezer forintot (figyeljünk, hogy az adatokat ezer forintban kell feltüntetni! ), míg az "Adó" elnevezésű (d) oszlopba (27. 000+2. 500=29. 500, ezer forintra kerekítve:) 30 ezer forintot fogunk írni.
(Azoknak, akiknek már korábban is volt ilyen kötelezettségük, már ahhoz kapcsolódóan el kellett végezniük a regisztrációt. ) Mire ügyeljünk még az M-lapok kitöltése során? Az áfa-bevallások M-lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibákról a NAV 2020. 02. 28-án közzétett egy tájékoztatót a honlapján. Az ebben leírt problémák egy részét már érintettük, az alábbiakra azonban még fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet: Jellemzően előforduló hiba, hogy a teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja stb. ) tüntet fel. Úgyszintén gyakori probléma, hogy a számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon. Amennyiben jelenleg akár ilyen, akár a cikksorozatunkban korábbiakban említett hiba még előfordul, érdemes a moratórium idejét felhasználni annak kiküszöbölésére. Kapcsolódó cikkek 2020. július 29. Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során?
Dr csabai grape vital vélemény
Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni, mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy "új" számla kibocsátásával végzi, a sztornó számla és az "új" számla is az eredeti számla módosítására szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok alkalmazandóak. 2) Az áfa bevallásban levonhatóként nem szerepeltetett adót tartalmazó számlák kezelése Fontos hangsúlyozni, hogy csak azokról az áfa tartalmú számlákról kell adatot szolgáltatni, ami alapján az adóalany bármilyen kis összegben, de az adott időszaki áfa bevallásban gyakorol levonási jogot, tehát az adott áfa bevallás érdemi részében feltünteti levonható adóként. Például az adóalany személygépkocsit szerez be saját gazdasági tevékenységéhez történő használathoz. Tekintettel arra, hogy az adó nem levonható, tehát az áfa bevallás érdemi részében egyáltalán nem szerepel az adott számlára vonatkozóan adat, az M lapon sem kell erre vonatkozóan adatot szerepeltetni.
Az adómentes és a fordított áfás tételek esetében az okozhat dilemmát, hogy ha külön kerülne sor az áfás és az adómentes vagy fordított adózású tételek kiszámlázására, az utóbbiakról készült bizonylatról nem kellene adatot szolgáltatni befogadói oldalon, hiszen áthárított áfát nem tartalmazna. Felmerül a kérdés, hogy ha egy számlára kerültek a különböző áfa-kategóriába tartozó a tételek, az M-lapon ekkor is az összesített adóalap- és adóösszeget kell feltüntetni, vagy az adómentes illetve a fordított áfás tételeket mellőzni kell az adatszolgáltatásból. A kérdést a NAV honlapján 2020. július 28-án közzétett tájékoztató válaszolja meg. Ebben az adóhatóság egyértelművé teszi, hogy ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból – nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója a számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.
Adó- és Vámértesítő- Adózási kérdések és határidők, NAV szakmai iránymutatások, jogszabályok értelmezése
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.
- Két pasi meg egy kicsi berta 2
- 205 65r16c nyári 2021-július ajánlatok | ÁrGép ár-összehasonlítás
- Végtelen szerelem 2 évad 129 rész 18
- Béres c vitamin 1000 mg ára 90 db vs
- Takarékbank - 4026 Debrecen, Kálvin tér 3/A. | Bank360
- Tréner képzés - Webler Oktatóstúdió
- Miből áll az elindulás előtti kötelező ellenőrzés?
A számlaadat-szolgáltatás szabályai számlabefogadói oldalon – 1. rész
Ha tehát kapunk egy számlát, amelyen van egy 27%-os adómérték alá eső, 100. 000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy adómentes, 50. 000 Ft nettó értékű tétel, és a számla alapján érvényesítünk levonási jogot, akkor az M-02 lap "Adóalap" elnevezésű (c) oszlopába (100. 000=) 150 ezer forintot, míg az "Adó" elnevezésű (d) oszlopba 27 ezer forintot fogunk írni. Szeptember végéig még lehet hibázni Az új koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején elrendelt korlátozások az adóalanyok mindennapi működését is megnehezítették, értelemszerűen akadályozták hát a számlaadat-szolgáltatás kiterjesztésére való felkészülést is. Erre a Pénzügyminisztérium és a NAV is tekintettel van. Az adóhatóság ezért 2020. 06. 17-én közzétett a honlapján egy tájékoztatót, miszerint meghatározott feltételek fennállásakor nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adóalany a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti.
A szankciómentesség nemcsak a számlakibocsátókra, hanem azon adózókra is érvényes, akik a 100 ezer forint áthárított adót el nem érő bejövő számlákra vonatkozóan nem teljesítik maradéktalanul az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az M-lapok helyes kitöltésére való felkészüléshez és az esetleges automatizálásához is biztosít tehát egy kis pótlólagos felkészülési időt ez a moratórium. Két dologra azonban oda kell figyelni. Az egyik, hogy csak az újonnan kötelezetti körbe került (100 ezer forint áthárított adót el nem érő) számlákra terjed ki a könnyítés, a július 1. előtt is jelentendő számlákra vonatkozóan tehát a moratórium időszakában is az előírásoknak megfelelően teljesíteni kell az adatszolgáltatást. A másik pedig az, hogy a számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek eddig nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében.
Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során? (V. rész) - Adó Online
Sorozatunk záró részében a kerekítés szabályairól lesz szó, elmondjuk, mi a teendő, ha különböző áfa-besorolású tételek szerepelnek egy számlán, illetve azt is, mire ügyeljünk különösen az M-lapok kitöltése során. Kerekítés Az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák áfa-tartalmára vonatkozóan megszűnt ugyan az értékhatár, de az M-lapokon továbbra is ezer forintra kerekítve kell megadni az adatokat. Felmerül a kérdés, hogy kisebb értékű beszerzésről szóló bizonylat esetén kerülhet-e akár 0 forint is az adóalap illetve az adó összegének feltüntetésére szolgáló rovatokba. A válasz az, hogy igen. Az áfa-bevallás kitöltési útmutatójának 87. oldala egyértelműen tájékoztat arról, hogy az összesítő jelentésben az adatokat továbbra is ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) alkalmazásával. Ha az adott számlához tartozó adóalap vagy adó összege a kerekítést követően nem éri el az 1 ezer forintot, akkor a beírandó összeg 0.
6) Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról? A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi. (Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban. ) Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia. Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.