A panaszok romolhatnak mozgás hatására, felálláskor, és gyakran csak az segít, ha lefekszünk. Van azonban néhány kapcsolódó tünet, ami sokkal súlyosabb állapotra utal, és amelyek esetén mentőt kell hívni. Ezek az alábbiak: Beszédértési és a beszédben jelentkező nehézség. Gyengeség és/vagy bénulásérzés az arcban, a végtagokban. Erős remegés, vagy tárgyak megfogásának képtelensége. Látászavar, kettős látás mindkét vagy csak az egyik szemben. Nem egyforma pupillák vagy lelógó szemhéj az egyik oldalon. Állásra való képtelenség. Hirtelen jelentkező, ok nélküli hányás és komoly nyak-, valamint fejfájás. - A tartós, vagy többször jelentkező szédülés eredőjét mindig vizsgálni kell, hiszen nagyon szerteágazó okok állhatnak a tünet mögött - hangsúlyozza Mező doktornő. Ilyen okai lehetnek a vertigónak A szédülés gyakori formája, a vertigó, ilyenkor a páciens úgy érzi, forog vele, vagy körülötte a világ. Leggyakrabban ilyenkor benignus paroxysmalis positionalis vertigóról (BPPV) van szó, vagyis arról, hogy jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzetének változásával összefüggő forgó szédülés jelentkezik.
A legtöbb várandós nő az első trimeszterben küzd a reggeli rosszulléttel. A kellemetlen tünetek általában semmilyen aggodalomra nem adnak okot, de esetenként a hányinger és a hányás annyira súlyos lehet, hogy a kismama kórházi kezelésre szorul (hyperemesis gravidarum, vészes terhességi hányás). Mikor forduljunk a hányingerrel orvoshoz? Nagyon sok esetben a hányinger rövid időn belül magától is elmúlik (akár hányással, akár anélkül), még mielőtt eljutnánk az orvoshoz. Jellemző lehet például, hogy valaki utazás közben lesz rosszul, és ha megáll vagy megérkezik az úti céljához, akkor meg is szabadul a kellemetlen érzéstől. Ugyanakkor a hányinger és az azzal összefüggő hányás nagyon veszélyes is lehet, egyrészt kiszáradást okozhat, másrészt életveszélyes állapotok tünete is lehet. Mindenképpen haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha egy héten keresztül folyamatosan hányingerünk van vagy gyakran hányunk, ha a hányás mellett erős fejfájásunk van, ha szapora a szívverésünk vagy kapkodjuk a levegőt, ha 39 foknál magasabb lázunk van, ha a hányás mellett erős hasi fájdalmaink vagy hasmenésünk van, illetve, ha merev a nyakunk.
Bővebben A vertigóról részletesen Mit tehetnék, hogy a szédülés elmúljon? "Legalább egy éve úgy érzem, hogy szédül a fejem. Minden leletem negatív lett. Mit javasolna? " Dr. Bessenyei Mónika, neurológus válasza az orvos válaszol rovatban A vertigót számos ok idézheti elő: Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó (jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó - BPPV). A BPPV során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. A benignus paroxysmalis pozicionális vertigó oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója.
Ugyanakkor szerencsére több lehetőségünk is van arra, hogy a fájdalmat, illetve a hányingert enyhítsük. A migrénnél például nagyon erősek lehetnek a különböző "triggerek', vagyis kiváltó okok, melyek fokozhatják a fejfájásos rohamok kialakulásának rizikóját. Ezek közé a kiváltó okok közé tartozhatnak bizonyos ételek és italok (például az erős sajtok, a csokoládé vagy a vörösbor), illetve a dohányzás. Érdemes fejfájásnaplót vezetni, mert így megállapíthatjuk, mi váltja ki nálunk a fejfájást, és el is kerülhetjük ezeket a dolgokat. Ha pedig nem jelentkezik a fejfájás, akkor a vele összefüggő hányingerrel sem kell szembenézni. A gyógyszeres kezelésnél megfelelő szerekkel a fájdalmakat, de a hányingert is lehet csökkenteni. Esetenként a fejfájás és a hányinger együttesen komoly, akár az életet is veszélyeztethető betegség tünete lehet. Fejfájás és hányinger: ekkor forduljunk rögtön orvoshoz Milyen esetekben forduljunk azonnal orvoshoz, ha fejfájást és hányingert tapasztalunk? Mindenképpen kivizsgálásra van szükség, ha akár a fejfájás, akár a hányás extrém intenzitású, nehezen elviselhető, vagy hirtelen lesz nagyon intenzív.
C. Hányinger, hányás, pánik a tünetektől. 4. Volt/van-e egyéb betegsége? A. A közelmúltban felső légúti fertőzésen estem át. B. Egy ideje az egyik fülemre hallásom romlott és/vagy sok stressz ért mostanában és/vagy a családomban előfordult szédüléses betegség. C. Nemrég ért egy baleset és/vagy testmozgás során lépett fel először és/vagy belső fül megbetegedésem volt korábban. Amennyiben a legtöbbször az "A" választ jelölte meg, a felsorolt panaszok az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladására utalnak. A "B" válaszok a Meniére-betegség jellemző tünetei. Ha pedig úgy érzi, hogy szédüléses panaszait leginkább a "C" betűvel jelzett tünetekkel tudja leírni, akkor ez BPPV-re, azaz jóindulatú helyzeti szédülésre utalhat. A fül-orr-gégészeti eredetű szédülések mielőbbi kivizsgálása azért is fontos, mert a heves, a beteg számára nem megmagyarázható okból, váratlanul jelentkező panaszok nagy pszichés terhet jelentenek, pánikbetegséget, magas vérnyomást indíthatnak. A kiváltó okok függvényében meg lehet kezdeni a gyógykezelést, ami egyaránt jelentheti gyógyszerek adását vagy tornagyakorlatok begyakorlását, ám már önmagában az is jelentős javulást eredményez, ha megismerjük a betegséget, annak okait és lefolyását.
Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen – hangsúlyozza a szakember. Már csak azért is, mert a bármilyen irányú – túl alacsony vagy túl magas értékű – kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham, a trombózis, akár a halálos kimenetelű thromboembólia lehetőségével is. Mikor gyanakodhatunk ingadozásra? A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára. Az ingadozó vérnyomás tünetei fáradékonyság rossz közérzet koncentrációs zavar szédülés látászavar émelygés fejfájás Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak.
Szédülékenység és bizonytalanság érzés A furcsa, lebegésszerű szédülésnek egyaránt lehetnek szervi okai, mint a már említett belső fül betegségei, agyi keringészavar, lehet vérszegénység, vas- vagy nátrium-hiány, illetve pszichés okai, mint a szorongás. Így zajlik a szédülés kivizsgálása - A kivizsgálás során elsősorban nagyon alaposan kikérdezzük a pácienst, hiszen tudnunk kell, melyek a panaszainak fő jellemzői, további tünetek társulnak-e mellé, mióta, milyen gyakran, milyen hosszan jelentkezik, tudja-e valamihez kötni, milyen alapbetegségei vannak, milyen gyógyszereket szed - ismerteti dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Ezután sor kerülhet néhány további vizsgálatra, mint például: labor, nyaki gerinc röntgen vagy MR, a nyaki erek doppler vizsgálata, EEG, koponya CT vagy MR. Az is előfordulhat, hogy más szakorvosok – fül-orr-gégész, kardiológus, szemész, ortopédus, reumatológus – bevonása is szükséges, hiszen a cél mindenképpen az, hogy kiderítsük, mitől szédül a páciens, hogyan lehet kezelni ezt a tünetet, és megszüntetni a kiváltó okot.